Eperjesi evangélikus kollégium
| Eperjesi evangélikus kollégium | |
 | |
| Alapítva | 17. század |
| Hely | Szlovákia, Eperjes |
| Típus | |
| Műemlékvédelmi besorolás | szlovák kulturális műemlék |
| Elhelyezkedése | |
 Eperjesi evangélikus kollégium
Pozíció Szlovákia térképén
| |
 é. sz. 48° 59′ 57″, k. h. 21° 14′ 22″48.999064°N 21.239491°EKoordináták: é. sz. 48° 59′ 57″, k. h. 21° 14′ 22″48.999064°N 21.239491°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Eperjesi evangélikus kollégium témájú médiaállományokat. | |
Az eperjesi evangélikus kollégium az első evangélikus főiskola volt a történelmi Magyarországon.
Története
[szerkesztés]Eperjesen a 15. századtól működött iskola. 1531-ben a város evangélikus lett, így az iskola is evangélikus iskolaként működött.
1665-ben az evangélikus főurak – gróf Thököly István vezetésével – és felső-magyarországi városok – köztük Kassa, Eperjes, Bártfa, Kisszeben, Lőcse, Késmárk – képviselői Kassán összegyűltek, elhatározták, hogy létrehoznak egy magasabb szintű oktatást is nyújtó iskolát, kollégiumot, és a kollégium helyének Eperjest választották.
A magasabb szintű oktatás iránti igényt egyrészt az erősödő városi polgárság és a differenciálódó állami, városi és egyházi közigazgatás, másrészt a lelkészek addig nagyrészt német egyetemeken történő képzésének nehézsége teremtette meg.[1]
Az oktatást ekkor még az egyházak szervezték. A 16. század közepén a térségben a katolikusok létrehozták a nagyszombati egyetemet (1635) és a kassai jezsuita főiskolát (1657). A reformátusok I. Rákóczi György sárospataki birtokos és erdélyi fejedelem majd özvegye, Lorántffy Zsuzsanna támogatásával magas szintre fejlesztették a 16. században alapított sárospataki kollégiumot (amit 1650-54 között Comenius itteni tevékenysége fémjelez). A harmincéves háborút követően a katolikus Habsburgok szorosabb kontrollt gyakoroltak országaikban, ami kiélezte a felekezetek közti versengést. Ebben a helyzetben az evangélikusoknak is létre kellett hozniuk egy kollégiumot.
A hely választásakor Eperjes mellett szólt, hogy a város egésze evangélikus volt, és vállalta a kollégium működtetésének anyagi támogatását. Emellett a felső-magyarországi szabad királyi városok között Eperjes volt középen, és csak Kassa és Eperjes rendelkezett korszerű erődítménnyel.[2]
1667-ben kezdte meg működését az eperjesi evangélikus kollégium.
I. Lipót király (1657-1705) egyre szorosabb kontrollja – ennek csúcspontjaként a Wesselényi-összeesküvésben résztvevő Thököly Istvánnal és Rákóczi Ferenccel való leszámolás – és az egyre erőszakosabb ellenreformáció miatt négy év alatt ellehetetlenült a kollégium működése. Ugyanakkor a kollégium erejét mutatja, hogy Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc fejedelemsége (1682-85, 1704-11) idején is azonnal újraindult, ha csak néhány évre is.
Miután II. József király (1780-90) a türelmi rendelettel szabadabb vallásgyakorlást engedélyezett, 1785-ben ismét megkezdte működését az eperjesi evangélikus kollégium. Ezután egészen addig fennállt, amíg Eperjes Magyarország része volt. Nyolcosztályos gimnáziumi és kétosztályos, később háromosztályos főiskolai képzést nyújtott.
Neves diákjai
[szerkesztés]- Petrőczy István (1654-1712) kuruc tábornok és szenátor
- Thököly Imre (1657-1705) fejedelem
- Berthóti Zsigmond (1658–1748) kuruc lovassági ezredeskapitány
- Dessewffy Arisztid (1802-1849) honvéd vezérőrnagy, aradi vértanú
- Kossuth Lajos (1802-1894) kormányzó
- Pulszky Ferenc (1814-1897) a Magyar Nemzeti Múzeum meghatározó igazgatója
Igazgatói
[szerkesztés]Michael Pancratius (1631-1690); Pomarius Sámuel (1624-1683); Ladiver Illés (1633-1686); Rezik János (?-1710); Carlowszky János (1721-1794); Kralovánszky András; Mayer András (1753-1832); Greguss Mihály (1793-1838); Munyay Antal Lajos (1787-1849); Vandrák András (1807-1884); Hazslinszky Frigyes Ákos (1818-1896); Vécsey Tamás (1839-1912); Hörk József (1848-1910);[3] Gömöry János (1869-1966); Maléter István (1870-1933)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Szögi László (1996) A magyar felsőoktatás kezdetei
- ↑ Durovics Alex-Kónya Péter (2015): Az eperjesi kollégium felsőfokú hallgatói, 1667-1850
- ↑ 1896-ig: lásd Hörk József (1896): Az eperjesi ev. ker. collegium története
Források
[szerkesztés]- Hörk József (1896): Az eperjesi ev. ker. collegium története
- Gömöry János (1933): Az Eperjesi Ev. Kollégium rövid története (1531–1931). Prešov
- Szögi László (1996): A magyar felsőoktatás kezdetei
- Durovics Alex-Kónya Péter (2015): Az Eperjesi Kollégium felsőfokú hallgatói, 1667-1850. Budapest
- Durovics Alex (2016): Az eperjesi kollégium líceumi hallgatói (1804–1850). Gerundium – Egyetemtörténeti Közlemények 7/1-2, 104-120.
További információk
[szerkesztés]- Gömöry János: Eperjes és az Evangélikus Kollégium története; szerk. Nemessányi Lászlóné; Evangélikus Országos Múzeum, Bp., 1994
- Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi kollégium és áthagyományozódásai; Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2003
- Durovics Alex–Kónya Péter: Az Eperjesi Kollégium felsőfokú hallgatói, 1667–1850; ELTE Levéltár, Bp., 2015 (Felsőoktatástörténeti kiadványok)